Ünnepnapok, hétköznapok…

Nahát, Ferkó szülinapja is nemrég volt, igaz, ő egy évvel idősebb… Na jó, elismerem, az ünnepek kissé bonyolábbak, mint a hétköznapok. De én ezügyben is optimista vagyok, és ezt támasztja alá a tapasztalat is. Egy gyermeknek ugyanis egészen más az időérzéke, mint nekünk, felnőtteknek. Szerencsére. Talán már írtam, hogy ők a jelenben élnek. Így aztán nekik nem olyan fontos, hogy melyik nap az „igazi” – boldogok, ha ünneplik őket, aznap, amikor. Azzal, akivel. És ha több napra több ember jut, hát, nem hiszem, hogy nagyon bánják.

Ha lehetetlen megoldani, hogy ugyanazon a napon legyen a papánál is, meg a mamánál is, az nem tragédia. Neki semmiképp sem, a papa-mamának meg jó esetben. De ez már a szülők gondja, nem az övé. Egy kisgyereknek az lenne a legjobb, ha minden nap őt ünnepelnék, ami persze lehetetlen, de nem hiszem, hogy felmerül benne a kérdés, „melyik az igazi szülinapja”. Hacsak nem csinálunk valamit rosszul. Úgyhogy nem kizárt, hogy ilyenkor a hibát nem a gyerekben vagy a körülményekben kell keresni, hanem magunkban, nemde, Kedves papa?

P1050225

Hiszen gondoljuk csak meg: több torta, több öröm. Több gyertya, több fújás. Egy gyerek számára nem biztos, hogy a több – kevesebb. Az pedig, hogy milyen kérdések fogalmazódnak meg benne, az úgyis az ő titka csak. És nehogymár mi találjuk ki, minek örült volna jobban.

Na meg, hogy megelőzzek valamit, ugyanez lesz Karácsonykor is. Nem kell aggódni, úgyis ez a legszebb ünnep, főleg a gyerekeknek. Akkor is, ha utazgatni kell, ide meg oda, akkor is, ha sok a nagyszülő, és akkor is, ha valamelyik szülőnél esetleg csak másnap jut a fa alá. Nem ez a lényeg neki, hanem az ajándékok, meg a szeretet, amit úgyis érez majd, itt is, ott is – az ünnep nem egy napról szól! Ha odafigyelünk arra, hogy mi kell neki, boldog lesz minden nap, akár ünnep van, akár nincs. Na ugye. Utólag is Boldog Szülinapot, előre is Szép Karácsonyt, mindenkinek…

Posted in Mama

Ezért írjuk



Nem túlzás azt mondani, hogy mostanság a gyermekek számára a „teljes családban” élés számít kivételnek Magyarországon. Szomorú, de így van. Senki sem tudja, hosszú távon mit okozhat ez a lassan, de biztosan felnövekvő gyermeki lélekben, de az azért egyre nyilvánvalóbb, hogy ettől (is) más lesz a világ. És nem jó értelemben. Ez a „blogpárbaj” egy elvált családapa és egy ugyancsak (nem ugyanabból az alomból) elvált családanya aktuális tapasztalatairól szól. Az egyiknek egy (most éppen) hároméves kislánya van, a másiknak egy (még egyelőre) 4 esztendős kisfia. Egymástól függetlenül élik életüket, bár a múltban akadtak közös pontjaik. Ebben a blogban nem lesz szó szörnyűségekről, mert szerencsére a helyzethez képest ki-ki egész jól megvan. De ez csak a látszat. És éppen a látszat az, ami egy kisgyermek számára a legtörékenyebb.

Nem túlzás azt mondani, hogy mostanság a gyermekek számára a „teljes családban” élés számít kivételnek Magyarországon. Szomorú, de így van. Senki sem tudja, hosszú távon mit okozhat ez a lassan, de biztosan felnövekvő gyermeki lélekben, de az azért egyre nyilvánvalóbb, hogy ettől (is) más lesz a világ. És nem jó értelemben. Ez a „blogpárbaj” egy elvált családapa és egy ugyancsak (nem ugyanabból az alomból) elvált családanya aktuális tapasztalatairól szól. Az egyiknek egy (most éppen) hároméves kislánya van, a másiknak egy (még egyelőre) 4 esztendős kisfia. Egymástól függetlenül élik életüket, bár a múltban akadtak közös pontjaik. Ebben a blogban nem lesz szó szörnyűségekről, mert szerencsére a helyzethez képest ki-ki egész jól megvan. De ez csak a látszat. És éppen a látszat az, ami egy kisgyermek számára a legtörékenyebb.

Legutóbbi hozzászólások